Ez nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a kámpicsor valójában nem egy szó, hanem három, összeolvadva. A kifejezés az oláh cigányok egyik törzsét alkotó, eredetileg marhahajcsárként dolgozó gurvári cigányoktól ered.

Nyelvükben a kham szó a Napot jelöli, a pes čhol tele pedig arra utal, hogy a nap lemegy, elborul, kevésbé fényesen világít. A gurvári cigányok szép képes kifejezésmóddal az ember kedvének elromlását ahhoz hasonlítják, mint amikor a Nap fénye elhalványul. A kifejezés hallás alapján, torzítva került át a magyar nyelvbe.

Dr. Bíró Zsuzsa

National Geographic online lapján (2007. 03. 23. www.geographic.hu Kérdezz! Felelek rovat)

Kedves dr. Bíró Zsuzsa!

Érdeklődéssel olvastam az elkámpicsorodásról szóló cikkét, és a következőket fűzném hozzá:

KáM tőszavunk, mely a KM gyökből eredne, valóban nincs, de van KaMPó, és van GM gyökből eredő GaMó tőszó, melyek kimondottan görbülést, a GuMó esetén dudorodást jelentenek, ami képileg a lefelé görbülő szájjal is analógiásak lehetnek. A PiCSoR sincs így szavaink közt, ám a FaCSaR, mint hangalaki megfelelő már érthető, és akinek bánata van, bizony elfacsarodik a szíve is, nemhogy csak elkámpicsorodna a szája! Nem kell mindent máshonnan levezetni, van saját szókincsünk, s ha ismerjük a nyelvünket, bizonyosan megtaláljuk a helyes és helybeni megoldást!

Természetesen a GoMB, GöMB szavaink is idetartoznak, mint a KaMPó hangalaki megfelelői!

Tisztelettel: nemes "álmosházi" lőgérpatonyi Hervay Tamás lélekemelgető táltospap, a magyarságtudomány magisztere a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára

Kedves nemes "álmosházi" lőgérpatonyi Hervay Tamás lélekemelgető táltospap, a magyarságtudomány magisztere a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára!

Okfejtése sajnos semmilyen létező tudomány (elsősorban a grammatika és az etimológia) szempontjából nem állja meg helyét. Akár tetszik Önnek, akár nem, az elkámpicsorodik ige (sok más társával egyetemben) idegen eredetű szó.

Üdvözlettel

dr. Bíró Zsuzsa

Kedves Tamás, gratulálok, nagyon helyesen gondolkodsz.

A szóösszetételt illetően én két szóból álló összetételt látok benne, a 'kampó' és a csor 'fordulat' jelentésű szót, amely pl. a csűr, csavar szavunkkal tartozik össze.

További jó munkát kívánok Czeglédi Katalin.

Kedves dr. Bíró Zsuzsa!

Hát, igen! Ezért van baj a tudománnyal! Pontosabban, a Magyarnak nevezett Tudományos Akadémia tudománya körül! Mert okfejtésem a logika tudománya felől bizony jobb, mint az Öné!

Még annyit: kámpicsorodik = kam/pó(ba)fa/csarodik összevonása! Ez is lehetséges feloldás!

Tisztelettel: Hervay Tamás

Eddig a levelezés, bár ez utóbbi levelemre már (jellemzően) nem jött válasz!

Azután elővettem a Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára című munkát. Megelégedésemre két dolog derült ki!

Egyrészt, én helyes nyomon jártam, másrészt, Dr. Bíró Zsuzsa mintha még hallani sem hallott volna a Czuczor-Fogarasiról. Pedig életrajzi adatai szerint Amacziné dr. Bíró Zsuzsa

A Ságvári Gimnázium egykori eminens tanulója, az 1963-ban érettségizett 4./B osztály oszlopos tagja. Az egyetem első három évét Szegeden végezte, majd magyar-orosz szakos tanárként vörös diplomát kapott az ELTE bölcsészettudományi karán. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában tanít. Vezető tanár, tantárgyi szakértő, tankönyvíró, publicista; akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának vezetőségi tagja. Tankönyvíróként is ismert: Készüljünk az érettségire irodalomból első és második kötet, Regények találkozása. (Szerzőtársa Cserhalmi Zsuzsa) Publicisztikai írásai megjelentek az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban és a rendszerváltáskor indult új lapokban is. Szépirodalmi alkotásai is egyre ismertebbek. A Fogságom naplója (1998) remek humorérzékkel megírt mű, szórakoztató olvasmány. A Gyerek-kór (1999) saját gyermekkori élményein keresztül a felszabadulás-kori nemzedék társadalomrajza. A Rákfogyatkozás (2000) korunk pestisével, a rákkal foglalkozik a meggyógyult, de a halál közelségét is megtapasztalt ember sajátos szemszögéből. A Nekünk már csengettek a tanári pályáról szól kritikusan és önkritikusan, bölcsességgel és derűvel, szellemesen. A Miért? c. novelláskötet 2002-ben jelent meg, majd ezt követte 2003-ban a Lábad nyomába ha lépnék c. regénye. Szépirodalmi művei Valentini Zsuzsa írói álnéven jelentek meg.

Nos én vettem a fáradságot, s a következőkre akadtam:

Veszem a bátorságot, hogy ily nagy kutatókat is, mint Czuczorék, kiigazítsak, s a gyök fogalmát a mássalhangzókra alkalmazzam csupán, míg a magánhangzós alakot szótőnek, illetve, mint náluk is használatos kifejezés, törzsöknek határozzam meg.

KaM, (1), elvont szótő. Rokon GaM törzsökkel. Jelent általában görbeséget, vagy meghajlást kamuti, kamasz, kamó, kampó, kancsal (kamcsal), kancsó (kamcsó) stb. szókban. Különösebben pótlékot vagyis tőkepénzért kikötött kárpótlást, bért, kamat szóban. Eléfordul Kamocsa, Kamond helynevekben is.

KAM, (2) A székelyeknél Kríza J. szerént am. kan. Eredj, rekeszd bé a kamot. Kiherélték a kamokat. Hihetőleg innen származik: kamatyol.

KÁM, (1), (ka-am), elvont törzsök, melyből kámpol, kámpicsorodik, kámva szók erednek, s jelent görbeséget, félrecsavarodást. Meg van a Kámon, Kámorvár stb. helynevekben is.

Lám, máris megkerült az állítólag gurvári eredetű szó!

KÁM, (2), falu Vas vármegyében. Hiába Kámba a bucsúra, ahol pap nincs. Kám-ba, ~ban, ~ból.

KAMARA, (V. ö. KAM törzsök), kamarát. Megegyezik vele a latin camera, német Kammer, cseh, lengyel komora, svéd kamar, kammara, olasz kamera, franczia chambre, angol chamber, hellén camara (bolt), török kamara (hajón), persa kamar (bolt stb.). 1) Falakkal kerített osztály a házban, mely a szobától csak annyiban különbözik, hogy kályha vagy kemencze nincs benne, s éjjeli hálásra vagy holmi eszközök, vagy eleség tartására, használtatik. Lisztes, tejes kamara. Ételes kamara. Háló kamara. 2) Átvitt értelemben a szivnek üregei. A szivnek két kamarája van. 3) Átvitt értelemben országos, vagy fejedelmi hatóság, mely több személyekből, úgy mint elnökből, tanácsosokból, alsóbb tisztekből, szolgákból áll, s az ország, vagy fejedelem jövedelmeire, kincseire felügyel. Császári királyi kamara. Kamara elnöke, másod elnöke. Kamara jövedelmei. Máskép: Kincstár. 4) A vadászok nyelvén a tilalmazott vadastér középpontján levő kör, hol a hajtóvadászat nincs megengedve (Bérczy Károly).

Nos, ide kell egy kis magyarázat, szerintem hogy is van itt a rokonság:

Mint rámutattam a gomb, gömb, domborulatot, ívelt formát mutató hangalaki megfelelésekre, itt a francia és angol alak teljességgel azonosítható velük. A kőr alakú gömb, a 4-es pont vadasterének körét is közelebb hozza.

KAMM, elvont törzsök, melyből kammog, s közvetőleg kammogás, kammogó származékok erednek. Törzsöke a görbeséget, vagy görbedést jelentő ka, kam.

KAMMOG, (kamm-og), kammog-tam, ~tál, ~ott. Tunyán, lassan, fejét hajtogatva, legörbesztve ballag, mint a ház körül vagy mezőn mélázó komondorok, kuvaszok, sunnyogó rókák, farkasok szoktak. Máskép: czammog.

KAMÓ, (kam-ó) Horgosan meghajló eszköz, máskép: gamó, kajmó, gajmó, kajma, kajmacs, kampó. Kamókra akgatni a dohányfüzéreket.

Itt legfőként az akgatni alak az érdekes, mert rávilágít, hogy az aggatás valóban az akasztgatás rövidítése, s ez visszaigazolja elgondolásom helyességét a kámpicsor kifejezéssel kapcsolatban is.

Bár nem szoros az összetartozás, de engedtessék meg egy gyermekkori mondóka idézése, melyet még nevelőanyámtól tanultam.

„Árokparton agg atyák, gatyáikat aggattyák. Kérdik tőlük unokák: Mondjátok meg agg atyák, gatyáitok miért aggattyátok? Nem felelnek agg atyák, csak gatyáik tovább aggattyák.”

De menjünk tovább!

KAMP, (kam-p) elvont törzsök, melyből kampó, kampós, kamp-ósodik származékok erednek.

Nem állhatom meg, hogy a Camp, tábor, jelentésű angolszász kifejezést ide ne citáljam, hiszen amit korábban már elfogadtunk a vadastérnél, az ide is vonható, hiszen a tábor, körített központi hely!

KÁMP, (ka-am-p), elvont törzsök; származékai: kámpicsorodik, kámporodik, és kámpol. Törzsöke a görbeséget jelentő ka.

KÁMPICS, (ka-am-p-ics) elvont törzsök, melyből a kámpicsorodik ige származik. Jelent nyelvficzamodást, midőn a nyelv valamely nehéz szó kiejtésében mintegy meggörbűl, rendes járásából kimozdúl.

KÁMPICSORODIK, (ka-am-p-ics-or-od-ik) kámpicsorod-tam, ~tál, ~ott. A nyelve kificzamodik.

KÁMPICS. Oly nehéz kimondásu szó, hogy majd kikámpicsorodik bele a nyelvem. Csak népies nyelvben használható szó.

Itt érhető leginkább tetten, hogy mindenféle címet hordozó magyartanárunk tán hírét sem hallotta A magyar nyelv szótárának! Hiszen ha ezt a levezetést ismerné, nem írhatna olyan sületlenségeket, hogy „Okfejtése sajnos semmilyen létező tudomány (elsősorban a grammatika és az etimológia) szempontjából nem állja meg helyét.” Tudtommal, bár fogcsikorgatva, de még az akadémia is elismeri Czuczort és Fogarasit, hiszen a szótárat az Akadémia megbízásából készítették, mint Magyar Tudományos Akadémiai rendes tagok.

KAMPÓ, (kam-p-ó). Horogalakú eszköz. Kampóval húzkálni az ágakat. Kampóra akasztott kannával meríteni a vizet. Kampóval húzni parázst a lábas alá. Vesd össze KAMÓ.

KÁMPOR, (kám-p-or) elvont törzsöke kámporodik, kámporodott szóknak, Jelentése: kampó módjára meghajlott, meggörbedt.

KÁMPORODIK, (kám-p-or-od-ik) kámporod-tam, ~tál, ~ott. Túl a Dunán, nevezetesen Győr vidékén oly emberről mondják, ki beteges állapota miatt görnyedez, gornyadoz.

KÁMPORODOTT, (kám-p-or-od-ott) kámporodott-at. Betegségben meggörnyedt, gornyadt. Átvitetik a beteges színre is. Jaj beh kámporodott színed van. Győrvármegyei tájszó.

KÁMPÚL, (kám-p-úl) kámpúl-t. A szemek fényéről mondják, midőn megtörik s homályossá lesz. Használják néhutt kábúl értelemben is.

Ez a jelentéstartalom van a cigány kifejezésben is Bíró Zsuzsa szerint, amit én, bár bizonyítani nem tudom, egy közös ősre vezetnék vissza, ami azután egy leágazás és áthallás során került a gurvári nyelvbe.

KÁMZSA, kámzsát. Rokonjai az arab kamiza, újlatin camisia, franczia camisole, chemise, szláv kamyzola, olasz kamisia, német Hemd, régi felső német hemmat, hemide stb. 1) Hosszu üng, melyet a misemondó pap magára vesz. 2) A palóczoknál am. vastag darócz ruha, milyet a kolduló szerzetesek, remeték viselnek. Kámzsába öltözni. Eldobni a kámzsát. 3) A szerzetes ruhának azon része, melyet a fejre lehet húzni, csuklya.

Módosítanom kell hát nekem is, amit korábban írtam:

Van KáM tőszavunk, mely a KM gyökből ered, folyománya pl. a KáMZSa, mely éppen csuklyája (becsukott, zárt és domborodó rész, lásd még a tábort is) miatt más mint egy hosszú ing.

Tovább menvén a KaNyaR szavunk is ide hajaz, amit a KáMa folyónév, mint kanyargós, girbe-gurba vonulású víz maga is alátámaszt. Lásd még, hogy Czuczorék is KaM > KaN egyezést tettek fel, miből a KaNy > KoNYuL egyenesági leszármazott!

A fentiekből tehát kiviláglik: törzsökös magyar kifejezéssel van dolgunk, nem kellett ezt sem kölcsönöznünk! Pedig Bíró Zsuzsa, nagyon vörös diplomájával, igen ezt szeretné!

Kedves Tamás, jó amit írtál. Egy-két tanács:

Ha valakinek a megállapítását hozod, utána kell írni a hivatkozást: név, hely, idő. Formailag is különüljön el a te álláspontod a másokétól, hogy világosan lássuk, mi az új a dolgozatban.

-Én továbbra is úgy látom: a kámpicsor: kámpi + csor. két szó. Az előtag összetartozik a kampó, kankó, kákó, kan stb. szavakkal, de a gomb, gömb stb.-vel is. A gyökről tudni kell (ld. a mondattan könyvem), hogy a gyök, szótő, abszolut szótő jelentenek ugyanazt.

-Nekem zavaró -bár tudom, hogy így is szokás - a gyök mássalhangzóit nagy betűvel jelölöd.

-A gyök alakváltozatai a hangtani felépítése szerint (a kutatásaim alapján):

V

CV

VC

CVC

CVCV

CVCCV

CVCVCV

-Valóban összetartoznak a kam, kan, kamó, ld. még kankó, kákó. Az -m- a -p-, -b- hatására képzés helye szerinti hasonulással lett -n-ből.

     Örülök, hogy jól gondolkodsz, mert így valóban megszólalnak, megfejtődnek a szavaink. Ez nagyon fontos, mert így nem adunk ferde képet a múltunkról. További jó munkát kívánok, Czeglédi Katalin.

Kedves Katalin!

Köszönöm tanácsaidat is, megpróbálok megfelelni nekik. Majd, az újabb változatot ezen okból is elküldöm.

Fenntartanám, hogy a gyök, mint eredete a rokoníthatóságnak, azon okból is, mert a mássalhangzók hordozzák szavaink vázát, tartalmát, értelmét, ezért lehet e-zős, í-zős…stb. tájnyelvünk, hiszen a mássalhangzók változatlanok (néhány kiejthető mássalhangzó kivételével, mint a volna>vóna…stb.) a szóban. A magánhangzós változatra, mely ragok (melyek nálunk szintén tőszavak valamilyen formái, [már úgy értem összevont, egyszerűsített, vagy teljesebb]) nélküli, a tőszó, illetve a Czuczorék által használatos törzsök, kifejezést tartom alkalmasnak.

A facsar, vicsor szavak okán, sőt a fancsali (lásd n kiejthetősége: FaCSaLi > FaCSaR[i]) okán is: kámpicsor = kam/pó(ba)fa/csar összevonása is benne rejlik, a pó/ba/fa egybevonása lehetősége mián, hiszen egyazon mássalhangzóról (lásd, P, B, F, V hangzó bokor) van szó!

Annak, hogy szavunk a gurvári nyelvből eredeztethető –e, gondolom a fentiek elég ékesen mondanak ellent!

Ám én megpróbáltam mégis kapcsolatot keresni, hiszen nem zörög a haraszt…

Az egyiptomi nyelvben (http://egyiptom.freeweb.hu/magyar/index.html KEMET = Az ókori egyiptom Nyelv és írás 4. lecke) találtam egy érdekes dolgot:

Olvasat: Xa

Gardiner szerint: domb mögött felkelő nap

hangzósítás: kha

jelentése, ha „I” jellel áll: felragyog, felkel, megjelenik

Ezek szerint ha a kha a felkelő napot jelöli, a kham lehet a nyugvó nap, bár erre egyiptomi példát nem tudok hozni.

A formai rokonság, vagyis a felbukkanó, kikukkanó (k n gyök), a k m gyökkel megvan. A további részek, pes čhol tele, értelmezhetetlenek számomra, mert az egyiptomi lapon nem találtam rokonukat.